Minden viselkedésbeli változás magában hordozza a hibázás lehetőségét, vagyis hogy visszazökkenünk a korábban megszokott viselkedési és kommunikációs stílusunkba.
A visszaesés NORMÁLIS jelenség!
Számítani lehet rá. Ilyenkor sikertelenséget, csalódást és frusztrációt érezhetünk. A siker kulcsa: ne engedjük, hogy ezek a hátralépések kikezdjék az eltökéltségünket és az önbizalmunkat. Fontos felismerni, hogy nem szabad feladni a visszaesés miatt.
Ha a másokkal való viselkedésünk visszatér a régi stílusba, próbáljuk megállapítani, miért történt mindez. Mi váltotta ki a visszaesést? Hogyan kerülhetjük el a jövőben a kiváltó okokat?
Lehet, hogy túl nagy célt tűztünk ki: „mindenkivel kedvesebb szeretnék lenni”, túl nagy az elvárás önmagunkkal szemben. Sokkal könnyebb teljesíteni egy olyan célt, hogy „Ezentúl megpróbálok nyugodt maradni minden alkalommal, ha a kollégám olyasmit mond, amivel nem értek egyet.”
Jellemzően két lépést teszünk meg előre, és egyet hátra: előre haladunk, aztán visszalépünk, majd tanulunk a hibáinkból, és a tanultakat felhasználva jutunk ismét előrébb.
Egy új viselkedésmód elsajátításához sokat kell gyakorolni – legyünk türelemmel önmagunkhoz.
A régi beidegződések nem vállnak köddé egyik napról a másikra, biztosan számíthatunk visszaesésekre. A nehézségeket ne tekintsük sikertelenségnek. Sokkal jobb, ha elfogadjuk, hogy ezek mind hozzá tartoznak a változás folyamatához: valamennyi egy-egy tanulási lehetőség, amely segít, hogy egyre jobban és jobban csináljuk, így lassacskán megerősödik az önbizalmunk.
