Amennyiben módunk van rá, adjunk választási lehetőséget! “Most egy ideig ne csúszdázz. Látom, hogy nincs kedved várni a sorodra. Hintázhatsz vagy építhetsz várat a homokozóban. Te választhatsz.”
Sértegetés nélkül intézkedjünk!
A kicsiknek olykor segítségre lehet szükségük, hogy energiájukat másképpen tudják levezetni. Ha a kis gézengúz továbbra is veszélybe sodorja önmagát és másokat, ideje közbelépünk: “Hazamegyünk. Majd máskor játszóterezünk. Most félek, hogy megsérülnek a gyerekek.” Itt nem büntetésből intézkedünk, hanem azért, hogy megóvjuk gyermekünket illetve a többi gyereket a játszótéren. Itt éreztetjük a gyerekkel, hogy azért cselekszünk, (és közben beszélünk) hogy megóvjuk.
Mikor szükséges az intézkedés?
- Amikor a gyermekünket kell megóvnunk!
“Beültetlek a kocsiba, hogy ne üssön el az autó. Tudom, hogy nem örülsz neki! Amint kiértünk a parkolóból, kiszállhatsz!”
- Amikor mások testi épségét kell megvédenünk!
“Menjünk a fűre játszani és vigyük a labdát is. Olyan helyet keresünk, ahogy nyugodtan szaladgálhatsz és senkivel nem ütközöl össze.”
- Amikor tulajdont kell védenünk!
“Most beteszem az ütőt a kocsiba, hogy ne törjön el. Keressünk valami más játékot neked, aminek bírja a csapkodást.”
- Végül, de nem utolsó sorban, amikor saját magunkat/ érzelmeinket kell megvédenünk.
“Ma nem viszlek a játszóházba. Nem akarok megint idegesen kiabálni. Előbb találjunk egy jobb megoldást arra…”