“Micsoda? Választási lehetőség? Nincs más lehetőség. Fel kell öltöznie, nem mehet pizsamában óvodába. Meg kell mosnia a kezét ebéd előtt. Erről nincs mit tárgyalni!…”
Tény, nem kell egy háromévest kinevezni főnöknek! Csak annyit állítok, hogy a legkisebbek is szeretik, ha beleszólhatnak az életük alakulásába. Szívesebben elvégzik a feladatokat, ha kontrollt gyakorolhatnak életük felett. A választási lehetőség azt sugallja a gyereknek, hogy a saját életéről dönteni képes embernek látjuk.
Ahelyett, hogy: “Ha még egyszer szólnom kell, hogy ülj be a kádba…”
Próbálkozzunk ezzel: “Kacsával vagy hajóval mennél inkább fürdeni?” “Nyusziugrásban vagy rákjárásban mész a fürdőszobába?”
Ahelyett, hogy: “Azonnal vedd föl a pizsamád!”
Mondjuk azt: “Rendesen veszed fel a pizsamád, vagy fordítva?”, vagy “Ötöt vagy tízet szeretnél ugrálni, mielőtt felveszed a pizsamád? De nagyot ugorj ám 🙂 !”
Amikor választási lehetőséget kínálunk jó, ha mindkét lehetőség vonzó a gyermek számára! Csábító lehet azt mondani: “Vagy velem jössz, vagy itt hagylak!” de igyekezzünk ellenállni a kísértésnek. A választási lehetőség ne változzon fenyegetéssé.
